Prechod na navigáciu Hlavné menu

Történelem

Zólyom városa 2003-ban emlékezett meg a megalapítás 760. évfordulójáról. Első hiteles dokumentum a szabad királyi Zólyom városáról a IV. Béla által kiadott királyi okirat 1243. december 28.-ból származik, amely városi jogokkal illeti Zólyomot.

Írott okmányok a város (település) egzisztenciájáról már 1243 előtt is léteztek – 1222-ben emlegetik Detrik zólyomi főispánját, Anonymus krónikás a 12. a 13. század fordulóján a Zólyomi várkastély létezését a 10. századba helyezi.

1359 óta már Szlovákia öt kiválasztott városai közé tartozott, amelynek királyi felhatalmazása volt a minden évben megrendezésre kerülő piac megnyitására (vásár, amely két hétig tartott!), és a következő századokban még további vásárokkal bővült.

Zólyom hosszú ideig az Ózólyom, ma Pusztavárként ismert, védettsége alatt állt. A királyi komminátus székhelye volt, amelynek területe a mai közép-Szlovákia tekinthető. Fontos kereskedelmi úton helyezkedett el – ami az ún. Magna via volt. Régészek a területén akár több mmint ötezer éves tárgyakat találtak. 1992-től a város saját költségvetéséből támogatja a régészeti kutatásokat. A 7,6 hektárnyi területen elhelyezkedő Pusztavár a Közép – Európa egyik legterjedelmesebb vára. Jelentösége e várnak, a Zólyomi várkastély felépítése után közvetlenül a városban (1370 – 1382), enyhén csökkent. Végül 1452-ben a Pusztavárat Hunyadi János hadserege felgyújtotta (a legújabb kutatások szerint) és azóta is romokban áll.

A Zólyomi várkastélyt 14. század második felében I. Nagy Lajos építtette a város déli részében. A felépítés óta számtalan átalakításon és számtalan tulajdonos kezén ment keresztül. Nagy szeretettel járt ide Korvin Mátyás Beatrix feleségével, a Brandýsi Ján Jiskra szállása volt avagy Thurzó János tulajdona.

A legkegyetlenebb korszakot Zólyom számára a 16. század jelentette. Az magyar nemzet vergődött a trónért, ellen kellett állnia a Török és Tatár támadásainak. A 16. század 80-as évei meghozták Zólyom területére a járványokat. A következő sorscsapás 1601-ben ütött le a városra. Az óriási tűzvész elpusztította a templomot, iskolát, árvaházat és az emberek házait. Az újraépítésre a városnak sok pénzre volt szüksége, ezért megkérték az uralkodót, hogy törölje el az adókat. A pusztító tűzvész 1708-ban újra elérte Zólyomot.

A Szlovák nemzeti megújhodás évei (1848-1849) is rányomták bélyegét Zólyomra. A várossal szorosan összefügg a híres nemzeti felkelő, egyik fő megalapítója a szlovák nemzeti nyelvnek és a szlovák nemzet emancipációs törekvések úttörője neve – źudovít Štúr. Igaz, nem zólyomi származású, nem is élt Zólyomban, viszont 1857-ben a zólyomi várostanácshoz fordult azon kéréssel, hogy indulhasson a magyar országgyűlés választásán épp e város kandidátusaként.

Az országgyűlésen 1847 és 1848 között ötször lépett fel, ahol a szlovák nemzet függetlenségét pártolta, a szlovák nemzeti nyelv elismerését, a jobbágyság megszüntetését, polgári egyenlőséget és a szlovák nemzet összes többi kívánságát.

1871-ben vasútállomást építettek Zólyomban és egy évvel később befejezték a Magyar északi vasútvonalának építését (Pest- Zólyom – Vrútky). Ez a város további fejlődését jelentette, akár az UNION pléhgyár felépítése is. Zólyomban felépült a takarékpénztár, bank, nyomda. A 20. század elején megnő a mmunkásosztály és az I. világháború után 1918. október 28 következik és ezzel az állam megalapítása – Csehszlovák köztársaság. A fiatal köztársaságnak különböző problémákkal kellett megbírkóznia. Már 1919 nyarán a Magyar köztársaság hadserege megtámadta, és júniusban Zólyomot is elfoglalta.

A II. világháború tragédiája sem kerülte el Zólyomot. A felszabadulás után, 1945-ben, Zólyomban megkezdődött a háború által elpusztított vagyon újraépítése, ugyanúgy az addig létezett és új gyárak üzemeltetése. A város északkeleti részében megnyitották a Bučina fakombinátot, a Garam közelében viszont a korszak egyik megmodernebb Szlovákia tejgyárát. Továbbá építve lettek textilgyárak, új vasútállomás, iskolák, kollégiumok, új lakóházat. Új utakat és utcákat építtetett a város, járdákat, csoportos vízvezetékeket, csatornahálózatokat és folytak a munkállatok a város villamosításában is.

Jelenleg Zólyom székhelye néhány jól működő vállalatnak, minőséges általános- és középiskoláknak és a Műszaki egyetemnek, ahol faipari szakembereket képeznek, egyetlen ilyen oktatással bíró egyetemről van szó. Egyetlen olyan specializációja, amely sehol máshol nem található Szlovákiában a Zenehangszerek.

A kultúrát a J. G. Tajovský Színház képviseli, amelynek állandó színpadja van Zólyomban, továbbá tánc-, színi-, ének- és zeneegyesületek tizei, amelyek továbbadják a Zólyom városának nevét Szlovákiában és külföldön is.


 

ma 2019.08.20 van

ma Anabela névnapja van

Részletes naptár

webygroup

Slovenská verzia
Deutch version
English version
Požská verzia
Francúzska verzia

19624552

2019.08.20 van
Főoldal